ÉLELMEZÉS

A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálkozási elveket és a felnőtt étkeztetésre vonatkozó elveket és normatívákat kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék:

• Mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,
• A higiénés követelményeknek megfelelő,
• Megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített,
• Élvezhető legyen.

 AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEI:

A Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága kidolgozta az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveit, illetve ajánlásait, melyek felnőttre és gyermekre egyaránt vonatkoznak.

• Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző elkészítési módok felhasználásával állítsuk össze az étrendet,
• Kerüljük a zsíros ételeket, részesítsük előnyben az olajat, a margarint,
• Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában vagy cserépedényben történő sütést, kerüljük a rántást. Kedvezőbb, ha kevés liszttel, keményítővel készítünk habarást,
• Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk. Különösen vonatkozik ez a gyermekélelmezésre, hiszen a fiatal korban kialakult ízlés egész életre kihat,
• Csak az étkezések befejező fogásaként, hetente legfeljebb egyszer együnk édességet, süteményt. Ételeinket egyáltalán ne, de legfeljebb csekély mértékben cukrozzuk,
• Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, párolt főzeléknövényt, zöldséget,
• Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér, köretként vagy egy-egy fogás alapjaként inkább burgonyát, párolt zöldségfélét válasszunk a rizs, a tészta helyett,
• Naponta négyszer, ötször étkezzünk, egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés. Lehetőleg egyenletesen osszuk el a napi tápanyagigényt,
• Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve,
• A főtt ételeket elkészítésük után minél előbb együk meg, ne tároljuk melegen órákig,
• Legyen meg a napi megszokott “menetrendünk”, lehetőleg mindig azonos órában étkezzünk,
• A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható, gyermekeknek a legkevesebb alkohol is TILOS!
• A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek vagy élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Bőséges fogyasztásra javasolt: gyümölcsök, zöldségek, főzelékfélék, zsírszegény tej- és tejtermékek, hal, barna kenyér és a burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: sovány húsok és húskészítmények, zsíros tejtermékek, zsiradékok, tojás. tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni kell: édességek, fagylaltok, cukrozott készítmények, zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukros üdítők, só fogyasztását,
• A táplálkozás kedvező hatásait egészítse ki a rendszeres testmozgás,
• A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden folyamatának energia- és tápanyag felhasználását. Megfelelő táplálkozásnál optimális testtömeg alakul ki.
• A táplálkozási alapelvek iránytűt jelentenek az egészséges életvitelhez.
• A fent felsorolt alapelvek fokozottan érvényesek a csecsemő és kisdedek táplálkozására vonatkoztatva.

CSECSEMŐTÁPLÁLÁS

A csecsemő táplálásának biztosítania kell a csecsemő optimális fejlődését, növekedését és a betegségekkel szembeni maximális ellenállását,

Bölcsődébe 20 hetes kortól vehető fel csecsemő, amely egybeesik az elválasztási időszak kezdetével. A bölcsőde orvosának feladata, hogy nyomon kövesse, értékelje a gyermek fejlődését és táplálását, és ha kell, az illetékes háziorvossal egyeztetve változtasson az alkalmazott gyakorlaton.

A csecsemőtáplálásra az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet „Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei” című 2001 évi ajánlása az irányadó, mely a 47. számú módszertani levél helyébe lépett.

• A csecsemő ételeinek és a tápszereknek az elkészítéséhez külön tejkonyhát kell biztosítani,
• A csecsemő edényeit a többi kisdedétől külön kell tárolni és mosogatni,
• A tápszer tárolása száraz, szellős helyen történjen,
• Fokozottan ügyelni kell a tápszer előállítására vonatkozó utasításokra és a szavatossági idők figyelembe vételére,
• A csecsemők fokozottabban érzékenyek, mint a nagyobb gyermekek, ezért ügyeljünk az esetleges étel- és tejallergiákra,
• A csecsemők bölcsődei és otthoni étkezése között ne legyen különbség. A bölcsődei étrendet ismertetni és egyeztetni kell a szülőkkel, hogy a szülők figyelembe vehessék a bölcsődében kapott ételféleségeket és mennyiségeket,
• Valamennyi étkezés mennyisége, energia- és tápanyagértéke közel azonos legyen,
• Az elfogyasztott étel mennyisége a csecsemő igényéhez igazodjon.

KISGYERMEKTÁPLÁLÁS

Az 1-3 éves gyermekek táplálásánál arra kell törekedni, hogy változatos legyen, ismerje meg a gyermek az ételek széles skáláját,

A fogzás megindulása után már a csecsemőt is rágásra kell késztetni. Pirítós kenyeret, kenyérhéjat adjunk eleinte, majd a rágófogak kibújása után kezdjük el adagolni – eleinte egy-egy falatot az étkezés elején – a darabos főzeléket. Ha már zárt fogsora van a gyermeknek (16 foga van), akkor ugyanígy cseréljük fel a darált húst apró kockára vágottra, ám a darabos gyümölcsöt csak akkor adjuk, ha a gyermek biztosan meg tudja rágni, és a félrenyelés veszélye nélkül le tudja nyelni.

Tudnunk kell, hogy a pozitív és a negatív szokások könnyen kialakulnak, ám az utóbbiakról leszokni nagyon nehéz.

VESZÉLYES ÉTELEK

Az étkezés befejezéséig üljön az asztalnál a kisgyermek. Ne engedjük, hogy étkezés közben szaladgáljon, mert félrenyelhet. Étkezés közben ne hagyjuk magára. Ebben a korban nagyon kíváncsiak, merészek, de még nem elég ügyesek, ezért ne férjenek hozzá veszélyes ételekhez (dió, mogyoró, kukorica, szőlő, szeder, cseresznye, cukorkához, kemény nyers gyümölcs vagy zöldségdarab).